Nemzetközi tapasztalatok és hazai gyakorlat a mediáció jogintézményének működéséről

Nagy várakozás előzte meg az Amerikai Egyesült Államokból Európába érkező új trendnek és fogalomnak, valamint eljárásnak a „mediációnak” a bevezetését és alkalmazását, amely mára már Nyugat-Európában, valamivel több, mint 10 éves múlttal rendelkezik. Szalonképessége abból is adódik, hogy míg korábban a Távol-Keletről származó ellazító módszerrel a „meditációval” azonosították mára már teljesen emancipálódott.

Köszönhetően a sikeres egyezségek sokaságának a mediáció, - mint a bírósági peren kívüli eljárás – az Európai Uniós  tagországokban bár kissé eltérő alkalmazása mellett, ámde önálló jogintézményként egyre növekvő jelentőséggel bír. A legtöbb fejlett Nyugat-Európai országban a mediáció a bírósági eljárások komoly alternatívájává fejlődött ki. Németországban például az önálló jogintézmény bevezetése előtt a mediációs eljárást különféle nagyobb projekteken, próbálták ki (Pl. Stuttgart 21). Az eredmények népszerűsítése által igyekeztek a tartományi Igazságügyi Minisztériumok: a hatóságok, a kamarák, a civil szféra és az üzleti élet szereplőinek az eljárás előnyeit, valamint az eljárás ökonómiai jelentőségét bemutatni, ugyanakkor az eljárásokba őket bevonni.

Németország valamennyi tartományában az alkalmazott jogpolitika formálásában a törvényhozók fontos feladatai közé tartozik, a mediáció helyének és szerepének a pozicionálása a jogalkotásban, valamint a megvalósulás felügyeletének biztosítása. Az egyes tartományokon belül nagyobb projekteken való konszenzusos megállapodások létrejöttének elősegítését, az eljárások eredményes lefolytatásának biztosítását, a tartományi Igazságügy Minisztérium-ok anyagilag finanszírozzák.

Az egyes projektek igazságügyi mediálása meglepően kiugró pozitív eredményhez vezetett. A 2005-ös évhez viszonyítva a szakmediátorok bevonásával lefolytatott eljárások eredményfaktora csak Németországban 20%-al növekedett, kvázi a tartományi bíróságok peres ügyekkel való terhelése 20%-al csökkent.

A bíróságon belüli mediáción kívül az igazságügy számára az ügyvédi felvilágosító munkának is nagyon komoly jelentősége van. Az ügyvédség még a bírósági szakasz előtt törekszik arra, hogy az ügyfeleket felvilágítsa a mediációs eljárás menetéről és előnyeiről azért, hogy a bírósági peres eljárást a pereskedni akarók elkerülhessék.

Tekintettel több országra kiterjedő nemzetközi tapasztalataimra, meggyőződéssel jelentem ki, hogy Magyarországon is a Nyugat-Európai gyakorlatot és pozitív eredményeket figyelembe véve, a mediáció, mint multidiszciplináris tudomány és önálló jogintézmény hatékony működtetése, a közigazgatástól az üzleti folyamatokon keresztül természetesen a mindenkori politikai erők konfliktusainak kezelésére is alkalmazva, a  mediáció eszköztárának alkalmazása mellett a társadalom további fejlődése eredményesebbé tehető.
 

Álláspontom szerint kellő hatékonyságú civil összefogással egy szakmailag magasan képzett mediátori kar felkészíthető, létrehozható a bíróságok tehermentesítésére és a nemzetgazdaság eredményességének növelése, ugyanakkor az elért eredmények stabilizálása céljából .

Kivonat az Egyesület Alapszabályából:

"1. Az Egyesület a mediációt a szabad, demokratikus jogállam keretein belül, az önálló felelősségű konfliktuskezeléshez való hozzájárulásként értelmezi. 

Az Egyesület a mediációnak, peres eljáráson kívüli, hivatásos konfliktuskezelésként és támogatott eljárásként való kutatását és támogatását tűzte ki célul, mind magyar mind, pedig nemzetközi színtéren, különös figyelmet fordítva az üzleti- és gazdasági területen megvalósuló alternatív vitarendezésre. 

Ilyen értelemben szükségesnek tartjuk a mediáció gondolatát a nyilvánosság körében terjeszteni és a mediátorok szakmai alap- és továbbképzését szervezni és támogatni. 

Ugyanakkor kiemelt fontosságúnak tekintjük a Magyarországon működő mediátori kar részére egy olyan szakmai egyesület létrehozását, amely a hivatásos mediátorok számára megfelelő szakmai minősítési lehetőséget, valamint egy erős szakmai háttérrel bíró érdekvédelmi szervezetet biztosít."

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

Az Egyesület fő feladatai

1. A mediáció, mint sajátos permegelőző közvetítési eljárás, jogi és szabályozási környezetének folyamatos fejlesztése. Ennek érdekében:

-          a közvetítői tevékenységre vonatkozó igazságügyi, kodifikációs politika figyelemmel kísérése és véleményezése, különös tekintettel a mediátorok működését érintő kérdésekre;

-          az Európai Unió intézményeiben folyó, mediációt érintő jogalkotási folyamatok figyelemmel kísérése elsődlegesen a Német Mediációs Társaság (Deutsche Gesellschaft für Mediation) és más nemzetközi szakmai szervezetek tevékenységében történő részvétel útján;

-          az Egyéni Mediátorok Európai Szakmai Szövetsége, illetve egyéb meghatározó nemzetközi szakmai szervezetek EU előtt képviselt álláspontjának kialakításában a hazai mediátorok érdekeinek képviselete;

-          tájékoztatás a tagok részére az Európai Unió intézményeiben folyó munkáról;

-          a tagok közös érdekeinek védelme, azok képviselete és érvényesítése;

-          szakmai és etikai kérdésekben kialakított egyesületi vélemények rendszeres megjelenítése és képviselete.

2. Oktatás, ismeretterjesztés (a szakmai képzés, tájékoztatás érdekében előadások, konferenciák, szemináriumok szervezése, szakmai kiadványok megjelentetése, honlap üzemeltetése). Szakmai- és műhelymunka lehetőségének biztosítása főiskolai- és egyetemi hallgatók számára. 

3.  Tudományos- és Kutatási tevékenység.

4. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tagjai közötti mediációs tevékenység elősegítése és népszerűsítése.

5.  Nemzetközi kapcsolatok kialakítása és működtetése."

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagja lehet az a nagykorú természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát, és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek belépési nyilatkozatban kell vállalnia, hogy az Egyesület létesítő okiratának ismeretében az Egyesület Alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és etikai ajánlásait magára nézve kötelezőnek ismeri el; tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában; valamint megfizeti a tagdíjat.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

                                             Regionális csoportok

1. Az alapszabályzatból adódó feladatok végrehajtása érdekében regionális csoportok alakulhatnak.

2.  A csoportok számát és működési határait az Elnökség határozza meg.

3.  A regionális csoportok az alábbi elnevezést viselik:

        

Magyar Mediációs Társaság

         Regionális csoport (város vagy régió neve)

     A regionális csoportok elnevezésről az Elnökség dönt.

4.  A regionális csoportoknak saját ügyrenddel kell rendelkezniük.

5.  Minden regionális csoportnak szóvivőt kell kijelölnie.

6. A regionális csoportok tevékenységének - a mindig soron következő naptári évre szóló - hozzájárulásáról a Közgyűlés határoz az Elnökség javaslata alapján.